Beautiful Creatures (Lenyűgöző Teremtmények) elemzése
Sohasem voltam egy nagy Alkonyat-rajongó, (na már megint egy vámpíros, boszorkányos ostoba film - gondoltam magamban) ezért bevallom egy picit szkeptikus voltam ezzel a fimmel kapcsolatban, (mert hát az Alkonyat nem igazán nyűgözött le), de nagyon pozitív csalódás ért. A Lenyűgöző teremtmények kifejezetten jó film a maga műfajában.
A napnál is világosabb, hogy a mostanában oly népszerű vámpíros, boszorkás fantasy-k sikerét próbálja meglovagolni több-kevesebb sikerrel. Sajnos pont azért, mert több, mint egy szimpla szerelmi ömlengés elég kis port kavart a film, úgy tűnik, ha komoly gondolatok is vannak egy filmben, netán valamifajta üzenet, akkor az már nem olyan érdekes, ami valljuk be komoly kritika a moziba járó célközönségnek. Azt nem merném állítani, hogy a célközönség csak és kizárólag a tizenéves korosztály.
Az Alkonyathoz hasonlóan ez a film is egy könyvadaptáció: Kami Garcia és Margaret Stohl best-seller-ét viszi filmvászonra. A főszerepeket 2 ismeretlen fiatal színészre Alden Ehrenreich-re és Alice Englert-re bízták (hát mit mondjak el tudtam volna képzelni másik főhősöket is, főleg a srác volt iszonyat gyenge karakter). Még jó, hogy ott volt mellettük Jeremy Irons és Emma Thompson is, különben elég lapos film lett volna. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk a mellékszereplők viszik a filmet a hátukon (meg kell még említeni a csodaszép Emmy Rossum-ot továbbá Thomas Mann-t és az Oscar-ra jelölt Viola Davis-t is).
A film egyfajta fordított Alkonyat: itt nem fiút, hanem a lányt tartja furcsának a helybéli közösség, Gatlin városka lakossága (ahol csak begolyózni lehet vagy ott meghalni, annyira unalmas hely), sőt a lányt konkrétan mindenki kiközösíti. Őt sajnálja meg Ethan (Alden Ehrenreich), aki később szerelmes is lesz Lena-ba (Alice Englert), aki közelgő 16. szülinapja miatt költözik bácsikájához, Macon-hoz (Jeremy Irons). Csakhogy van egy átok, amely végig kíséri a 2 szerelmest még a polgárháború idejéből (egy amulett formájában), amelyből kiderül anno az ő szépapjuk és szépanyjuk is szerelmesek voltak egymásba, ám az a szerelem tragédiával végződött és emiatt az átok miatt nem lehetnek egymáséi, hacsak valamelyik szerettük fel nem áldozza magát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Lena-t a 16. szülinapján kiválasztja a fény vagy a sötétség, tehát vagy jó vagy rossz boszorka (bocsánat igéző) lesz, utóbbi egyet jelentene Ethan halálával, ezért megpróbálja távol tartani magától a fiút. Közben Lena anyja Serafine szeretné elérni, hogy Lena sötét igéző legyen, hiszen így nem kéne idegen testekben bujkálniuk és uralhatnák a Földet. Macon megtöri az átkot azzal, hogy feláldozza magát, Lena megöli Serafine-t, majd ezután egyszerre lesz sötét és fény igéző. 6 hónappal később a még mindig amnéziás Ethan elhagyni készül Gatlin-t, ám a városka névtáblájánál eszébe jut Lena és ekkor a lány nevét kiáltja Lena pedig ennek hatására a fényt választja, ahogy azt a záró képsorokban láthatjuk.
Számomra nagyon tetszett, hogy ennek a filmnek volt társadalmi üzenete is, ellentétben a Twilight-tal, ami egy 5 részes szerelmi ömlengés, relatíve kevés story-val és bonyodalommal. Ezzel ellentétben a Beautiful Creatures sokkal többet ad mondanivalóban és történetben egyaránt, ha nagyon gonosz akarnék lenni azt mondanám: ebben az egy filmben több minden van, mint az 5 Alkonyat részben összesen.
A napnál is világosabb, hogy a mostanában oly népszerű vámpíros, boszorkás fantasy-k sikerét próbálja meglovagolni több-kevesebb sikerrel. Sajnos pont azért, mert több, mint egy szimpla szerelmi ömlengés elég kis port kavart a film, úgy tűnik, ha komoly gondolatok is vannak egy filmben, netán valamifajta üzenet, akkor az már nem olyan érdekes, ami valljuk be komoly kritika a moziba járó célközönségnek. Azt nem merném állítani, hogy a célközönség csak és kizárólag a tizenéves korosztály.
Az Alkonyathoz hasonlóan ez a film is egy könyvadaptáció: Kami Garcia és Margaret Stohl best-seller-ét viszi filmvászonra. A főszerepeket 2 ismeretlen fiatal színészre Alden Ehrenreich-re és Alice Englert-re bízták (hát mit mondjak el tudtam volna képzelni másik főhősöket is, főleg a srác volt iszonyat gyenge karakter). Még jó, hogy ott volt mellettük Jeremy Irons és Emma Thompson is, különben elég lapos film lett volna. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk a mellékszereplők viszik a filmet a hátukon (meg kell még említeni a csodaszép Emmy Rossum-ot továbbá Thomas Mann-t és az Oscar-ra jelölt Viola Davis-t is).
A film egyfajta fordított Alkonyat: itt nem fiút, hanem a lányt tartja furcsának a helybéli közösség, Gatlin városka lakossága (ahol csak begolyózni lehet vagy ott meghalni, annyira unalmas hely), sőt a lányt konkrétan mindenki kiközösíti. Őt sajnálja meg Ethan (Alden Ehrenreich), aki később szerelmes is lesz Lena-ba (Alice Englert), aki közelgő 16. szülinapja miatt költözik bácsikájához, Macon-hoz (Jeremy Irons). Csakhogy van egy átok, amely végig kíséri a 2 szerelmest még a polgárháború idejéből (egy amulett formájában), amelyből kiderül anno az ő szépapjuk és szépanyjuk is szerelmesek voltak egymásba, ám az a szerelem tragédiával végződött és emiatt az átok miatt nem lehetnek egymáséi, hacsak valamelyik szerettük fel nem áldozza magát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Lena-t a 16. szülinapján kiválasztja a fény vagy a sötétség, tehát vagy jó vagy rossz boszorka (bocsánat igéző) lesz, utóbbi egyet jelentene Ethan halálával, ezért megpróbálja távol tartani magától a fiút. Közben Lena anyja Serafine szeretné elérni, hogy Lena sötét igéző legyen, hiszen így nem kéne idegen testekben bujkálniuk és uralhatnák a Földet. Macon megtöri az átkot azzal, hogy feláldozza magát, Lena megöli Serafine-t, majd ezután egyszerre lesz sötét és fény igéző. 6 hónappal később a még mindig amnéziás Ethan elhagyni készül Gatlin-t, ám a városka névtáblájánál eszébe jut Lena és ekkor a lány nevét kiáltja Lena pedig ennek hatására a fényt választja, ahogy azt a záró képsorokban láthatjuk.
Számomra nagyon tetszett, hogy ennek a filmnek volt társadalmi üzenete is, ellentétben a Twilight-tal, ami egy 5 részes szerelmi ömlengés, relatíve kevés story-val és bonyodalommal. Ezzel ellentétben a Beautiful Creatures sokkal többet ad mondanivalóban és történetben egyaránt, ha nagyon gonosz akarnék lenni azt mondanám: ebben az egy filmben több minden van, mint az 5 Alkonyat részben összesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése