Hirdetési felület kiadó!!!!

Érdeklődni: norkothy81@freemail.hu-n lehet.

2013. július 13., szombat

Identity Thief (Személyiségtolvaj) elemzése



Az utóbbi idők egyik legjobb vígjátéka volt a Förtelmes főnökök és amikor megtudtam, hogy a film készítői új projekten dolgoznak nagyon megörültem neki, ráadásul az igen bíztató Személyiségtolvaj nevet adták új filmjüknek. Tovább fokozta kíváncsiságomat, amikor megtudtam, hogy a főszerepekben Jason Bateman és Melissa McCarthy lesz látható, aki a Koszorúslányokban parádésat nyújtott (nem véletlenül jelölték is érte Oscar-ra). Szóval elméletileg minden adott volt egy újabb emlékezetes vígjátékhoz, elméletileg. Számomra azonban csalódást okozott, persze az is lehet, hogy túl nagyok voltak az elvárásaim (a Horrible Bosses után, ami magasra tette a lécet) és ezért nem tetszett igazán.
Pedig nem indul rosszul a film, az első 15-20 perc egészen ígéretes, de ami utána jön....hát mondjuk azt, hogy nem teljesen erre számítottam. Az nem nagy gond, hogy nincs happyend a végén (miért is kéne minden filmnek azzal zárulnia), bár ez a film szerintem ezzel a befejezéssel inkább volt egy dramedy és nem comedy. A történet nincs túlbonyolítva, sőt inkább sok benne az üresjárat, felesleges akció és csacsogás. Adott egy relatíve sikeres (számlakezelőként dolgozó) középkorú férfi Sandy Bigelow Patterson (Jason Bateman), aki 2 kislány boldog édesapja, és van egy szerető felesége (Amanda Peet). Ez az idill egyszer csak felfordul, amikor kiderül valaki jogtalanul használja a hitelkártyáját, ez a valaki nem más, mint Diana, vagy valami ilyesmi, mert több álnéven is fut a filmben (Melissa McCarthy), egy közönséges piti kis tolvaj, aki így próbálja kompenzálni magányos életének minden fájdalmát, ráadásul elég előnytelen külsővel is rendelkezik. Mivel a helyi zsaruk nem sokat tehetnek az ügy érdekében, illetve Sandy új munkáltatója is ki akarja rúgni a zűrös helyzet miatt (ugyanis Sandy több ügyfelének pénze is eltűnt), így kénytelen utána eredni a tolvajnak, de erre 1 hetet kap mindössze főnökétől vagy elveszti állását. Ám nem csak Sandy vadászik Diana-ra, hanem néhány bérgyilkos is, merthogy Diana hamis hitelkártyákat adott el egy maffiavezérnek, amiért azok meg akarják ölni. Végül is nagy kalandok, bonyodalmak árán Sandy rábírja Diana-t arra, hogy menjen vele Denver-be és tegyen vallomást a rendőröknek (közben megszabadulnak a bérgyilkosoktól is). Igen ám csak közben Sandy megkedveli Diana-t (rájön arra, hogy valójában egy jó ember) és igazából már nem olyan fontos neki ez az egész...és ekkor váratlan dolog történik: Diana maga megy a rendőrségre, belátja, hogy ez az életmód nem vezet sehova és feladja magát, ezáltal Sandy állása is megmenekül. Diana-ra természetesen börtön vár. A börtönben Sandy és családja rendszeresen látogatja Diana-t, és Sandy megígéri neki, ha kiszabadul segít beilleszkedni a társadalomba, egy felzárkóztató program segítségével.
Azt gondolom az ilyen filmekre szokás azt mondani, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Nem mondanám rá, hogy nagyon rossz, mert értem én, hogy mi volt a készítők célja vele (hogy igenis nem mindenkinek jön össze az amerikai álom sajnos, de attól még lehet értékes, jó ember valaki), de azt sem mondanám, hogy túlzottan meghatott volna Diana története. Úgy érzem McCarthy-nak még egy kicsit sok volt ez a főszerep, talán még parkoltatni kellett volna egy kicsit mellékszerepekben (még mindig a Szívek szállodája ugrik be róla). A film legnagyobb hibája, hogy elég sok klisét tartalmaz, illetve indokolatlanul hosszú, és ezen még az a néhány poén sem segített igazán, (ha volt egyáltalán egy igazán jó is köztük, legalább egy olyan, mint mondjuk a Horrible Bosses-ban) amit a készítők beleerőltettek a filmbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése